4 napja vagyok itt, ezalatt történt egy s más. A pénteki napot Linneával töltöttem. Az eredeti tervek szerint biciklivel mutatta volna be a várost, de mivel én már vagy ezer éve nem bringáztam, csak a 2 percre lévő tóig gördültünk két keréken. A tó, aminek paraszt módon nem tudom a nevét, nagyon szép, és nem túl nagy. Linnea elmondta, hogy volt egy csákó, akinek sok pénze volt 40-50 éve, és felajánlotta, hogy a város melletti lápos-mocsaras részt feltölteti vízzel. Ebből lett a tó. Majd rakok fel képeket is, de egyelőre a netes dolgok nehézkesen mennek itt. Első levelemben említettem, hogy majdnem baleseteztem. Nos, az úgy történt, hogy miközben körbekerekeztük a tavat, egyszer csak egy olyan úthoz értünk, aminek a bejárata mindkét oldalon sorompókból áll. A két sorompó között pedig csak egy kicsi hely van....Ezen a kicsi helyen mentem át úgy, hogy közben fejhangon sikítottam, mert azt hittem, neki fogok menni a sorompónak, de valami isteni csoda folytán nem így lett. Csak simán (sikítva-pedált elengedve) áthajtottam a kis résen. Na, hát ennyi a kis biciklis sztorim. Amúgy azóta nagyon figyelek, és egyre jobban megy a bringázás. Ma is biciklivel mentem a boltba, és a melóhelyre is. Képzeljétek el! Itt az emberek nem zárják a biciklijüket, a lépcsőházakat, semmit. És a cuccaik megvannak! Én még zárom a biciklit, de Linnea és Veronika csak úgy, simán lerakják a ház mellé. Hihetetlen! Az is, hogy csak egy zár van az ajtókon, és belülről csak ráhajtod, de semmi egyéb. Amikor megyek ki a lépcsőházból, megnyomok egy gombot oldalt a falon, és az ajtó, hopp, kinyílik előttem. Ez is hihetetlen. A házban egy csomó idős néni lakik, akik nagyon kedvesek. Nagyokat köszönnek és mindig beszélgetést kezdeményeznek. Pl. hogy „milyen szép ma az idő.”
Apropó idő. Eddig nagyon jó itt az idő, szinte egész nap süt a nap, bár nincs valami nagy meleg, de nem mondhatnám, hogy fázok.
Na, de vissza a péntekhez. Miután megnéztük a tavat, hazamentünk, és leraktuk a biciklit. Linnea mindent megmutatott, és ez nem is tartott sok ideig. Nagyon kicsi ez a város. Hétvégén kb. óránként ment el három ember az ablakom előtt, pedig a belvárosban lakom.
Az úton találkoztunk egy pasival, akit Roi-nak hívnak, és nagyon kedves ő is. Szombatra meg is hívott minket a helyi idősek otthonába, ahol, mint önkéntes dolgozik.
Szombaton mielőtt kimentünk volna az idősek otthonába, tettem egy túrát a szupermarketbe. Iszonyú drága minden, főleg, ha átszámolom forintra. Vannak kajáik, amiket nem értek. Illetve inkább csomagolásaik. A tejberizst, bolognai spagettit, és valamilyen -általam vérpudingnak fordított- piros színű szörnyűséget olyan tubusszerűbe raknak, mint nálunk az ömlesztett sajtot. Nagyon undorító. Viszont árulnak Pick Szalámit, és Podravka vegetát is. A Picknek átszámítva kb. 7000 Ft kg-ja!!!
A boltos felfedezés után elmentünk Roi-hoz az idősek otthonába, amiről kiderült, hogy egy nagyon szuper hely. Ide nem csak az idősek járnak, hanem az, aki akar. Van itt minden: billiárd, szauna, saját sütöde, internet, kondi terem, és egy olyan szoba, amin beszartam. Szóval van egy szoba, aminek a padlóján homok van, azon napágyak vannak, plusz a sarokban bárpult. A legfontosabb eszköz egy irányító gomb, amivel be lehet állítani a 'napfény' erősségét, valamint a hőfokot, aszerint, amilyen várost választasz (pl.Miami). A nagy északi hideg ellen ez némi segítség lehet. Vicces!
A vasárnapom nyugisan telt. Készültem a hétföi munkanapra, ami hamar el is jött.
Hétfőn 9.30-ra kellett mennem a munkahelyre, ahol Annemai és Ulla megint kedvesen fogadtak, megreggeliztettek, és bemutattak a ház dolgozóinak. Nekem is kellett mondanom pár szót, sztem össze-vissza beszéltem. Az egyik munkás, aki az elektromos berendezéseket javítja, meglepett egy rádióval, sztem azért, mert Annemainak említettem, hogy szeretem a zenét. A férfiról kiderült, hogy 3 hét múlva utazik Budapestre a családjával, csak úgy. Ő is nagyon kedves volt.
Kiderült, hogy hétfőtől péntekig 12.30-15.45-ig fogok nyelvórára járni, ami hétfőn el is kezdődött. A nyelvóra érdekes volt. Egy csoportban vagyok 2 szomál csajjal, egy német és egy koszovói nővel, egy afrikai csávóval, meg 3 db lengyellel. Képzeljétek, nagyon sok itt a lengyel. Arra már most rájöttem, hogy az otthoni svéd tanulás nagyon megkönnyíti az itteni tanulást. Ja, és az órák a könyvtár épületében vannak.
És a végére hagytam a nap meglepetését. Nem hittem a szememnek, de a könyvtárban 2 db magyar-svéd, svéd-magyar társalgási zsebkönyv van! A beiratkozás ingyenes, és ha kell, rendelnek nekem magyar könyvet, csak a címét kell megmondanom. És ez is ingyenes. Hát nem fantasztikus?
Hello Viki! Már tartjuk a szobabiciklis tanfolyamot az ügyfeleknek, és aztán küldjük Hozzád őket:) Nekünk meg izzíccsad be a Miami fényszobát és a nyugdíjas éveinket ottan töltjük ha nyerünk a lottón végre! Itt viszont a felújítás során szippu szobát alakítottak ki Reisch tudna mesélni!!!Nagyon eltunyultál lécci folytasd a blogot mert szomjúhozzuk az infókat!!! puszi: BP; SZI; SZC
VálaszTörlés